Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ZOE JONES ÁLTALÁNOS REVOLÚCIÓ-KRITIKÁJA

imgp1327.jpg

A Revolúció olyan, mint a valóság - pofonként csattan az arcon és csak ritkán simogat meg. Folyamatosan gondolkodásra késztet, és nem könnyen adja meg magát. Sokoldalú és színes, merész és pimasz, szabadszájú és elgondolkoztató. Nyíltan kimondja, amit gondol, és nem törődik a következményekkel. Nyilvánvalóan az igényességre és az újszerűségre törekszik, nem pedig a tömegízlés kiszolgálására - ettől különbözik a többi sajtóterméktől. Számtalan olvasnivalót kínál: cikkek, versek, gondolatok, kritikák, grafikák, festmények, fotók, virágkötészeti alkotások - hol máshol találkozhatunk ennyire különböző dologgal egy helyen? Az ötletes tipográfiai megoldások (a különböző betűtípusok, betűméretek, a szövegek elhelyezése, a tépett lapszélek) szintén a magazin egyediségét emelik ki. (Az egyetlen, ami számomra zavaró, az az időnként felbukkanó túl sötét háttér és a túl apró betűk.)

A Revolúció új utakra viszi az olvasót, gondolkodásra, töprengésre igyekszik rávenni - ha az illető engedi, ha képes nyitni más elképzelések és más ábrázolásmód felé, ha nem fogja a fejét a "trágár szavak", az "obszcén rajzok" és a vallásellenesség láttán. Egyik száma sem könnyű olvasmány, figyelmet, összpontosítást és nyitottságot követel minden pillanatban.
Vannak versek vagy grafikák, amelyek egyes olvasókat megragadnak, másokat hidegen hagynak, nem keltenek bennük semmilyen hatást és az illető nem is érti igazából, miről szólnak - ez azonban nem a szerkesztő vagy az alkotó hibája, még csak nem is az olvasóé, hiszen egy alkotás nem hathat mindannyiunkra ugyanúgy. Nem rendelkezünk ugyanazokkal a tapasztalatokkal és tudással, nem ugyanolyan az ízlésünk, nem gondolkozunk egyformán, esetleg abban a pillanatban nem vagyunk abban a hangulatban, hogy értelmezni tudjuk. Egy átlagos, gondolkodásra képes olvasó nehezebben emészti meg a legtöbb verset, ugyanakkor könnyedén azonosul és magáénak érzi az olyan jellegű cikkeket, amelyekben a modern fogyasztói társadalomról, a környezetvédelemről vagy éppen az író valláshoz való hozzáállásáról olvashat, és jól szórakozhat az MSN-beszélgetésekben feltűnő poénokon vagy történeteken.
A szerkesztő szerint a magazin nem széplelkeknek való - való, ha olvasás előtt elfelejtkeznek az évek során beléjük nevelt szabályokról és erkölcsi magaslatokról. A Revolúció nem a Cosmo-lányok és a CKM-fiúk kedvence lesz: akit kielégítenek a felszínes élvezetek és még csak nem is hajlandó elmozdulni arról a szintről, az már a borító láttán félretolja a magazint.
Ha mi Neoként engedjük Morpheus-Rohadéknak, hogy vezessen minket, rengeteg érdekes újdonságra, új szemléletre és rá nem eszmélt igazságra bukkanhatunk, tapasztalatokat szerezhetünk, és megláthatjuk a valódi világot az általunk eddig ismert, ostoba TV-műsorokból, pletykalapokból, értéktelen könyvekből és produkciókból álló felszín máza alatt.